1993-

A 7. lelkész: Detre János  1993 –

Lelkészválasztás

D.Dr.Harmati Béla püspök a hozzá beérkezett előzetes jelentkezések figyelembevételével pályázat kiírását rendelte el. A gyülekezet presbitériuma és az egyházmegye tehát pályázatot hirdetett a váci lelkészi állás betöltésére. Egyházunk országos hetilapja az Evangélikus Élet több számban is közölte a hirdetést. Határidőre két pályázat érkezett. Kalácska Béla balassagyarmati esperes és ifj.Detre János rákoskeresztúri segédlelkész jelentkezett. Az illetékes püspökök megadták a válaszhatósági engedélyt.

Miután a gyülekezet presbitériuma megismerte a pályázók beadványát, egyhangú szavazással ifj.Detre János megválasztása mellett döntöttek. A presbitérium javaslatát a gyülekezet lelkészválasztó közgyűlése 1993. május 31-én, szintén egyhangú szavazással megerősítette.A lelkésziktatás időpontját 1993. július 3-ra tűzték ki. Bachát István ny.lelkész továbbra is helyettes lelkészi megbízást kapott, mivel a megválasztott új lelkész az előző szolgálati helyén – a rákoskeresztúri parókus lelkész külföldi munkavállalása miatt – megbízott lelkészként tevékenykedett.

A lelkészi díjlevél 1993.

Természetbeni lakás, mely áll 3 szobából és a hozzá tartozó konyha, fürdőszoba, kamra és mellékhelyiségekből. A szolgálati lakás külső és belső karbantartásáról az egyházközség gondoskodik. Készpénz fizetés a gyülekezet részéről évi bruttó 363.300 Ft – havi 30.300 Ft. Az úrvacsorai offertórium 2/3 része a lelkészt, 1/3-a a kántort illeti. Sátoros ünnepek 1. napján  az offertórium 2/3 része a lelkészé, 1/3 része a kántoré. A rádi templomszentelési emlékünnep offertóriuma ½ részben a lelkész és ½ részben a kántor között kerül megosztásra. Stóladíj nincs, de a lelkész esetenként adományt elfogadhat. Gépkocsi fenntartásra az egyházközség évi 90.000 Ft-t biztosít. A lelkészlakás és a lelkészi hivatal áramszámlájára és fűtésére évi 120.000 Ft biztosított. Az ezen felüli fogyasztás a lelkészt terheli.

1993. július 3-án hármas ünnepe volt a gyülekezetnek. Délelőtt Fűke Szabolcs végzett teológus hallgató ordinációja volt Budapesten. Délután Bachát István ny.lelkész búcsúztatása és ifj.Detre János lelkész beiktatására került sor. Gyülekezetünk vendége volt D.Dr.Harmati Béla püspök úr, aki az ünnepi istentiszteleten igehirdetéssel szolgált. Köszöntésében megköszönte Bachát István lelkész hűséges szolgálatát. Megemlékezett a gyülekezet fegyelmezettségéről, ahogyan a lelkészválasztást rendben lebonyolították. 

Részlet az új lelkész beköszöntő igehirdetéséből: Mt 7,24-25

…”Mindnyájan házépítő emberek vagyunk. Magunkkal visszük a múltat. Éljük a jelent. Megalapozzuk a holnapot és a jövőt. Építjük az életünket, otthonunkat, családunkat, gyermekeink jövőjét. Építjük a hitünket, gyülekezetünket, egyházunkat. De mi köze ennek a házépítéshez? Az, hogy a ház sorsa eldől az alapozásnál. Szilárd, erős, teherbíró alapra van szükség…

Az életünk, a jövőnk, a felnövekvő nemzedék sorsa eldől az alapozásnál. A hit, a gyülekezet, az egyház szilárd és erős alapra, Jézus Krisztusra épül. Erre a szilárd és megingathatatlan alapra mutattak rá azok, akik előttem álltak ezen a szószéken és vasárnapról vasárnapra, hétről hétre, a legnehezebb időkben is hirdették az evangéliumot. Istennek legyen hála szolgálatukért, az elmondott igehirdetésekért! Házépítő emberek voltak, akik hitték és hirdették: a megfeszített és feltámadott Jézus Krisztus az a kőszikla, aki a történelem, az ideológiák, izmusok viharaiban is szilárd és erős alap, aki tartja, élteti, vigasztalja és megerősíti az övéit…

Építeni hívom a váci gyülekezetet. Építeni hívom a családokat. Építeni hívok minden édesapát és édesanyát. Épüljünk testben és lélekben a kősziklára, Jézus Krisztusra! Legyen ez a kőszikla sziklaszilárd és rendíthetetlen alapja életünknek, hitünknek, erkölcsünknek és nevelésünknek”…

Az evangélikus óvoda 

Az új lelkésznek azonnal kézbe kellett vennie a kárpótlási ügyek bonyolítását. A Széchenyi utcai épületet a város oktatási intézmény kialakítása céljából juttatta vissza. Általános iskola alapítására csekély volt az esély. Egy alkalommal a Polgármesteri Hivatalban megtartott tárgyaláson pattant ki az ötlet, hogy mivel a római katolikus egyház szeretne Vác deákvári részén egyházi óvodát indítani jó lenne, ha ezzel egy időben egy evangélikus-református közös óvoda is megalakulna.

A részünkre visszaadott iskolarész a környezetszennyezés miatt alkalmatlan volt erre. Nem kaptuk volna meg a szükséges tisztiorvosi engedélyt. Ekkor jött az Önkormányzat segítsége, hogy mivel a római katolikusok ingyen jutnak egy óvoda épülethez, nekünk is biztosítanak egy belvárosi épületet. Így kaptuk meg használatra a Rákóczi út 17-es számú óvodát, amely a városi összevonások miatt megszüntetésre került. A pedagógusok és a gyerekek átkerültek a város másik intézményébe. 1993. őszén elkezdtük az óvodaalapítási tárgyalásokat. Elkészült az Alapító Okirat tervezet. Ebben közös evangélikus-református óvodát terveztünk. Végül egyedül maradtunk. Nem sikerült megegyeznünk a református gyülekezet képviselőivel. Hála Istennek a nézeteltérés – ami a tárgyalások során valoban “a nézetek eltérését” jelentette csupán – a két egyházközség példásan jó kapcsolatát nem terhelte meg.

Az evangélikus gyülekezet egyedül is vállalta az óvoda indítását. Az engedélyek beszerzése sokkal könnyebb volt, mint a pedagógusok és a megfelelő személyzet összegyűjtése.

Az óvoda szervezésében Sulyán Gusztáv felügyelő, Kurnász György pénztáros, Sulyán Gusztávné, Csánki Andrásné óvónő – református presbiter – lelkesen segítettek. Nehéz volt tudomásul venni, hogy az evangélikus szülők két óvoda közül a közelebbit választják. Isten csodálatos kegyelméből sikerült megbirkózni az indulás nehézségeivel. Amikor úgy tűnt, hogy holtpontra jut a szervezés, mindig volt tovább.

Így találtunk Isten kegyelméből és gondviseléséből evangélikus vezető óvónőt. Babka Zsuzsanna ősagárdi óvónőt sikerült megnyerni az ügynek. A gyülekezet valóságos csodát élt meg. Egy üresen megkapott épületben sok-sok munkával 1994. augusztusában megnyílt a váci evangélikus gyülekezet óvodája. 3 óvónő, 2 dajka, 2 alkalmazott 35 gyermek kezdte el a munkát. Az év végére már 51 gyermek volt. Az evangélikus óvoda épületét 1994. november 6-án D.Dr.Harmati Béla püspök úr szentelte fel. Gyülekezetünk büszkesége az evangélikus óvoda. 

Hitoktatás

Gyülekezetünkben 1989-től kezdve újra indult az iskolai hitoktatás. Újra lehetőség nyílt arra, hogy a váci iskolákban szervezett csoportokban foglalkozzunk a gyermekekkel. Az oktatási törvény kétféle lehetőséget biztosított. Az egyik változat az iskolai, a másik változat a gyülekezeti hitoktatás. Az állam vállalta az óradíjak térítését. Tehát az újra induláshoz minden feltétel adott volt. Össze kellett szedni a gyermekeket. Fel kellett mérni az igényeket. Az órarend az iskolák vezetővel egyeztetve alakult ki. Nem volt egyszerű feladat. Sajnos az enyhén szólva „nem hitoktatásbarát média” zavarkeltő ellenszele sokféle nehézséget okozott.

Az első hitoktatási évben Vácott 45 gyermek kapcsolódott be. Rádon folyamatos volt az iskolai hitoktatás. Falun – legalábbis Pest megyében – a lelkészek nagy lendülettel végezték a hitoktatást. Bár ezért óradíjat, sőt köszönetet nem kaptak. A hitoktatási beírást végző pedagógus kötelező feladata volt az akadékoskodás és a hitoktatást igénylő szülők világnézeti átnevelése. Hála Istennek, szép számmal voltak olyan hívek, akiket nem lehetett megfélemlíteni. Ezért aztán Rádon nem jelentett különösebb nehézséget a rendszerváltozás utáni hitoktatás megszervezése. Természetes, hogy a filiában minden az evangélikus gyülekezethez tartozó iskolás részesül a hitoktatásban. Hiszen a szülők és keresztszülők a gyermekük megkeresztelésekor – amikor akarnak és vállalnak – éppen erről tesznek ígéretet. Igazság szerint csak azoknak kellene jelentkezni, akik időközben meggondolták magukat…

A lelkész 10 csoporttal, Bachát Istvánné 2 csoporttal, Mikó Gyuláné ny.pedagógus pedig a Siketnéma Intézetben 1 csoporttal foglalkozott.

1990-ben a hitoktatásban részesülő váci iskolások száma 70-re emelkedett. Heti 15 órában végezhették a szolgálatot.

Nem volt egyszerű feladat, hogy az eltelt 45 év rossz szokásait megváltoztassuk. Sajnos korábban a konfirmáció jelentette a hitoktatás évét. Gyermek bibliakörbe csak a templomba járó szülők gyermekei jártak. A konfirmáció egy levegőben lógó tanfolyammá egyszerűsödött. (A konfirmáció szó elé tett igekötők – le-, ki-, – pontosan jelzik a közgondolkodást.) A hitoktatás körülöleli a konfirmáció évét. Előtte a gyermekek megtanulják az alapokat és utána, pedig erre épít a hitoktatás és az ifjúsági munka. A gyermekekkel és a szüleikkel meg kellett értetni, hogy Jézus iskolája nincs életkorhoz kötve. A régi rossz mélyen rögzült szokásokon nagyon nehéz változtatni, de nem lehetetlen feladat, csak nagyon lassan megy.

Gyülekezetünk 1990-2000 közötti 10 évének legtöbb energiát igénylő feladata a hitoktatás elindítása és pontos végzése volt. Sikerült minden váci általános iskolában megszervezni a csoportokat. Majdnem mindenhol évek óta változatlan időben vannak a hittanórák. Ez a gyermekek szempontjából nagyon jól bevált. Sőt a hitoktatáson keresztül olyan gyermekeket és rajtuk keresztül családokat érhetünk el, akik betelepültek a városba. Amíg a gyermekek kicsik visszajárnak a szülőfalujukba. Nem veszik fel a kapcsolatot a gyülekezettel. Azonban a hitoktatás már nem oldható meg távoktatásban. A gyermekek egyszer csak bekapcsolódnak. Különösen a lakótelepi iskolákban tapasztalható.

Nagyon fontos az iskolai hitoktatás, mivel a gyermekeket ott lehet elérni. Nem könnyű ez a szolgálat, de a hittanos korosztály a holnap evangélikus egyháza és gyülekezete. Sok feladatunk van még annak érdekében, hogy a hittanórák mellé, a családdal együtt eltöltött vasárnapi istentiszteletek is odakerüljenek!

Ifjúsági munka

Az ifjúsággal való foglalkozás gyülekezetünk létkérdése. Jurányi István lelkész az 50-es évek végén és a 60-as évek elején kifejezetten aggasztónak nevezte, hogy a gyülekezet életéből eltűntek a gyermekek és az ifjak.

Bachát István lelkész a 70-es és 80-as években nagyon sokat fáradozott a fiatalok megtartása érdekében. Jelentéseiből kiderül, hogy a konfirmációig sikerült beindítani a gyermekmunkát. De ez a szolgálat a konfirmáció után megszakadt. Az ifjúság eltávolodott, kivonult a gyülekezetből. Győri János ősagárdi lelkész szolgálata a környék ifjúságának megmozdítása szempontjából eredményes kísérlet volt. A keresztyén könnyűzene csatornáján sok fiatalt sikerült megszólítani. Azonban ezek a fiatalok csak a kifejezetten őket célzó, nekik szóló alkalmakon vettek részt – gyülekezeteik istentiszteleti életébe nem kapcsolódtak be. Sok környékbeli lelkész kereste a választ arra, hogy vajon miért kelnek útra a fiatalok – akár még gyalogosan is – az ősagárdi parókia felé, és miért nem találják meg a közeli gyülekezeti termeket, templomokat és alkalmakat? Lehet, hogy úgy tűntek, mintha féltékenyek lettek volna az ifjúsággal szót értő kollégájukra – valójában azt szerették volna, ha az ifjúság a saját gyülekezetükben hozott volna megelevenedést.

Fűke Szabolcs teológus szolgálata lendületet hozott a váci-rádi gyülekezet ifjúságának életében.  Az ifjúsági munka elindult. Sajnos Bachát István lelkész félelme beteljesedett, mert a rendszerváltás után egyre jobban teret hódító szekták az ifjúsági csoportokba beépülve igyekezték táborukat növelni. A Hit Gyülekezete eredményesen halászott az ifjúsági csoportunkból is.

Keczkó Pál teológus hallgató Vácott, Óvári Péter teológus hallgató pedig Rádon végeztek értékes ifjúsági szolgálatot..Vácott a volt konfirmandusokból egy 16-20 fős lelkes csapat szerveződött. Nagyon jó szolgálatot végez a gyülekezeti ház, ahol a gyülekezeti terem mellett kis tornaterem is található, ahol az ifjúsági órák előtt és után sportolási lehetőség is biztosított. Az ifjúságunk helyzete az új évszázad elején – hála Istennek! – BIZTATÓ!

Énekkar

Az Észak-Pestmegyei Evangélikus Egyházmegye legnagyobb „szolgálati évekkel” rendelkező énekkara a váci gyülekezeti kórus. 1973-ban Mogyoródi Jenő presbiter javaslatára, néhány énekelni szerető gyülekezeti taggal, és Pohl Nándor kántor karmesterségével kis dalárda szerveződött. Az énekkari élet megelevenedése az 1980-as évek elejére tehető, amikor elkezdődtek az egyházmegyei énekkari találkozók. A kórusok minden év CANTATE vasárnapján találkoznak.

Az 1984-es LVSZ nagygyűlés is lendületet adott az énekkari munkának. Gyülekezetünk énekkara 1983-ban alakult. A nagytiszteletű asszony, Bachát Istvánné vette kézbe a szervezési és a karmesteri feladatokat. A 28-30 tagú énekkar erős lelki közösséget alkotott. Egyszerűbb 4 szólamú művek megszólaltatására is vállalkozhattak. Szolgálataikkal emlékezetessé tették a gyülekezetünk ünnepeit, az imaheti alkalmakat. Az évek során kialakult az énekkar szolgálati rendje is. Szeptemberben indult a munkaév. Felkészültek a karácsonyi, imaheti, húsvéti, pünkösdi szolgálatokra és a májusi énekkari találkozóra. Az énekkarosok közösségét gyülekezeti kirándulások és közös szolgálatok is építették. Így jártak Bécsben, a Balatonnál. Szolgáltak Felsőpetényben, Ősagárdon. Az énekkar nagy segítséget jelentett az 1983-ban bevezetett új énekeskönyv dallamainak megtanulásában.

1989-ben Fűke Szabolcs teológus vezetésével egy ifjúsági énekkar szerveződött. A gyülekezet az orgona és a harmónium mellett egy új hangszerrel ismerkedett: ez volt a gitár. A keresztyén könnyűzene helyet kért magának a gyülekezetünkben is.  1991-ben kísérlet történt egy gyülekezeti gyermekkar megalakítására. Szolgáltak is a pilisi énekkari találkozón.

1992-ben az énekkar vezetését Fűke Veronika tanárnő vette át.

1993-ban a Protestáns Egyházi Napok újra induló rendezvényei alkalmából az énekkarok szolgálati rendje kibővült az őszi Regionális Találkozóval. A kórusok Észak-Pestmegye és Nógrád megye déli részének gyülekezeteiből érkeznek erre az évről évre megrendezett alkalomra. 1994. december 3-án, Ádvent 1. vasárnapján a Magyar Rádió Kossuth adója a váci templomunkból közvetítette az istentiszteletet. Gyülekezetünk énekkara emlékezetes szolgálatot végzett.

Rádon is elkezdődött egy gyülekezeti kórus szervezése. Lelkes fiatalasszonyok – akik közül többen is a helyi faluért egyesület asszonykarában is énekeltek – kezdték el a szervezését. Karácsonykor a lelkész vezényletével három szólamban elénekelték: J.S.Bach: Ím jászlad mellett térdelek! – című darabját. A szolgálat sikere további lendületet adott a munkához. Felkértük Fűke Veronika váci karvezetőt, hogy vállalja el a rádi énekkar vezetését is.

1998-ban a rádi énekkar vezetését átvette Babinszki Zsuzsanna penci kántor, aki lelkesedésével és kedvességével további lendületet, és az énekkarosoknak egészséges önbizalmat hozott. Az énekkarból lelkes közösséget formált. A kórus a rádi gyülekezet spirituális erőssége.

1998. június 17-én, a Szentháromság ü. u. 1. vasárnap a Magyar Rádió ismét a váci templomból közvetítette az istentiszteletet. Ezen a váci és a rádi énekkar – egy nagy kórust alkotva – közösen szolgált. Fűke Veronika és Lestyánné Babinszki Zsuzsanna karvezetők vezetésével. Lehetőséget kapott az ifjúsági énekkar is, amelyben váci, rádi és penci fiatalok szolgálnak. A közös éneklést először 2000. november 12-én próbáltuk ki, amikor a váci-rádi társegyházi kapcsolat 150 éves évfordulóján tartott ünnepélyen, a rádi templomban a két énekkar együtt énekelt.

     Az ezredforduló 

Egyházi törvényeink 2000-ben általános tisztújítást írtak elő. A gyülekezeti lelkészek és a két püspök kivételével gyülekezeti és minden egyházkormányzati szinten választásokat kellett tartani. A Magyarországi Evangélikus Egyház Zsinata az eddigi két egyházkerület helyett, három egyházkerületet hozott létre. A Pestmegyei Evangélikus Egyházmegyét két részre bontották. Gyülekezetünket az Észak-Pestmegyei Evangélikus Egyházmegyéhez sorolták be. A Déli Evangélikus Egyházkerületből átkerültünk az Északi Evangélikus Egyházkerületbe.

Vácott a megnövekedett gyülekezeti feladatok – ingatlanok, kárpótlás, óvodaügy – miatt szükségesnek látszott az 1970-ig működő másodfelügyelői tisztség betöltésére. Úgy terveztük, hogy erre a tisztségre egy fiatalabb személyt kellene választani, aki közvetlen közelről figyelemmel kíséri az ügyeket. Részt vesz a döntések előkészítésében, a tárgyalásokon. Tehát benne van a gyülekezet életében. Így biztosítva lesz a felügyelők utánpótlása. A jelöltek közül Kovács István vállalta a felkérést.

A jelölési időszak alatt Sulyán Gusztáv felügyelő azzal a javaslattal élt, hogy szeretné megmérettetni magát. A rendszerváltás előtti látszatválasztások miatt, az egyházi sajtó sugallata – különösen is az országos felügyelő írásai – és a társadalmi hangulat szinte kikényszerítette, hogy legalább a felügyelői tisztségre a többes jelölés legyen. Az 1993-as lelkészválasztásnál is így történt. A jelölőbizottság elfogadta a felügyelő kérését azzal, hogy a két jelölt közül a vesztes lesz a másodfelügyelő. Sulyán Gusztáv és Kovács István is igent mondott a javaslatra. A gyülekezet közgyűlése első alkalommal használt a tisztségviselőinek választásakor szavazólapokat. Titkos szavazással döntöttek. A választó közgyűlésen 114-en szavaztak. A 109 érvényes szavazatból: 74-en Kovács István felügyelőségére és 35-en Sulyán Gusztávra.  2000. március 26-án Detre János esperes és ifj.Detre János váci lelkész ünnepi istentiszteleten és díszközgyűlésen iktatták be az új felügyelőt, tisztségviselőket és presbitériumot. Az alkalom megható pillanata volt, amikor virággal köszöntötték az idős presbitereket, akik a presbitérium tiszteletbeli tagjai lettek. Megköszönték szolgálatukat, gyülekezetszeretetüket és hűségüket.

A gyülekezet harangozói 1993-tól  Dovecz Andrásné és Glózik Jánosné voltak.

Sajnos az eredeti elképzelés nem vált be. Sulyán Gusztáv felügyelő 2000. őszén lemondott a másodfelügyelői tisztségéről. 2001. februárjában pedig a presbiteri szolgálattól is visszavonult

2001. május 11-én meghalt Bachát István ny.lelkész. Ravatalát a templomban állítottuk fel. A temetés szolgálatát D.Szebik Imre püspök, Detre János esperes és Detre János váci lelkész végezték. A hatalmas gyülekezet méltó tisztelettel búcsúzott szeretett lelkészétől. Sírja a Vác-alsóvárosi temetőben van.

A váci templom tatarozása  (1994-1999)

A gyülekezetünk anyagi helyzete lehetővé tette, hogy 1995-1999. között teljes rekonstrukciót végezzünk el a templomunkon. A hatalmas feladatot 3 ütemben végeztük el.  Ezzel párhuzamosan a parókián korszerű központi fűtés kiépítésére került sor. A gyülekezeti terem mosdóhelyiségeit presbiterekből álló önkéntes csapat hozta rendbe. (Dovecz András gondnok, Mikulai Dániel, Végvári Ferenc, Glózik János, Rászoska János)

A „0. ütem”: A rádiós istentisztelet közvetítése szükségessé tette az orgona javítását és hangolását. Az AGUINCUM Orgonagyár, Trajtler Gábor orgonaművész műszaki ellenőrzése mellett, 372.500 Ft-os költséggel teljes felújítást végzett.

 Az 1. ütem: 1996-ban a templomtető lécezésére, cserepezésére és bádogcseréjére került sor. A munkát Gulyás Ferenc váci tetőfedőmester végezte el. Óriási feladat volt a templom padlásának letakarítása. A közel 130 év alatt felhalmozódott törött cserépdarabok és madárürülék eltávolítását a lelkész és Koncsek István presbiter szervezésével, a presbitérium és az ifjúság tagjai társadalmi munkában végezték el. A régi cseréppel együtt kb. 100 m3 sittet és szemetet távolítottak el.

A 2. ütem:  1998-ban a belső felújítás. A padok alatti korhadt dobogó javítását Zemen Pál asztalosmester végezte. Az elektromos hálózat tervezését és teljes cseréjét Glózik János villanyszerelő mester és Glózik Attila vállalták. Az oldalfalakra a talajtól 1.5 m magasságban a vizesedés megakadályozására TERRANOVA lélegző vakolat került. A régi kimozdult és balesetveszélyes cementlapok helyére aljzatbetont készítettünk. (Közel 30 gyülekezeti tag részvételével társadalmi munkában.) A betont kopásálló lapokkal burkolták be. A belső festést Nábelek János váci festőmester végzete el. Korszerűsítettük az elektromos fűtést és a belső világítást. Új lámpatestek kerültek az oltártérbe, a pillérekre és a karzatra.

A 3. ütem: 1999-ben a külső tatarozást végeztettük el. Ez volt a felújítás legnagyobb feladata. A templom külső oldalfalára 2,5 m magasságban a vizesedés csökkentése érdekében TERRANOVA lélegző vakolat került. Az oldalfalak vakolatait kb. 50 %-ban fel kellett újítani. A templom köré vízelvezető járdát építettünk. (A gyülekezet tagjainak társadalmi munkájával épült, csak az anyagot kellett megvásárolni.) Néhány előre nem tervezett munka is közbejött. A torony ablakok – a harangoknál és az 1. szinten – annyira elkorhadtak, hogy teljes egészében cserélni kellett. A torony vasszerkezete is erősen korrodált. Több szegecs is cserére szorult. Erre a feladatra alpinisták vállalkoztak, akik egy közelgő hegymászó túra bemelegítéseként elvégezték a munkát. Az állványozási és kőművesmunkát Bodnár László kőművesmester, a külső festést Nábelek János festőmester végezték. Az egyházfi szolgálati lakás tetőzetének cseréjét Kovács Sándor ácsmester végezte. Munkadíját adományként felajánlotta. Így csak az anyagot kellett megvásárolnunk. Ide tartozik még a harang újra villamosítása, melyet Gombos Miklós őrbottyáni harangöntő és Rancz Lajos székesfehérvári műszerész végeztek el.

A tatarozás 2. és 3. üteme között 1998. november 22-én, a Templomszentelési emlékünnepen adtunk hálát egyházunk Urának gyülekezetünk alapításának 150. és a váci templom felszentelésének 130. születésnapjáért. Ebből az alkalomból igehirdetéssel szolgált D.Dr.Harmati Béla püspök. Eljöttek az egyházmegye lelkészei. Együtt ünnepelt velünk a järvenpääi testvérgyülekezetünk küldöttsége is, akik Jaakko Harjuvaara lelkész vezetésével érkeztek.

Ide tartozik a gyülekezeti tanácsterem kialakítása. Hiszen a templom tatarozására kifizetett számlák alapján – egy kedvező adórendelet következtében – visszakaptuk a befizetett (25 %-os) Általános Forgalmi Adót. Ebből a gyülekezeti célra használt két tantermet egybenyitottuk és egy tágas 80 m2-es termet alakítottunk ki. Valójában az államosításkor elvett gyülekezeti terem helyreállítására vállalkoztunk. A szakmunkát Bodnár László kőműves, Nábelek János festő, Zemen Pál asztalos végezték. Gyülekezetünk gondnokának – Mikulai Dánielnek – vezetésével Végvári Ferenc, Rászoska János, Dian István presbiterek a fa lambéria elkészítését végezték. Az elvégzett munka anyag és munkadíjköltsége: 2,2 millió Forint volt.

A gyülekezeti terem ünnepélyes felszentelésére 2000. november 12-én került sor. A rádiakkal létesült társegyházi szerződés 150. évfordulóján gyülekezetünk vendége volt D.Szebik Imre püspök Benczúr László egyházkerületi felügyelő, és Detre János esperes. A gyülekezet az új váci gyülekezeti termével és az évek óta használhatatlan rádi orgona 1,5 millió Forintos felújításával ünnepelte meg a másfélszázados házassági évfordulót.

Gyülekezetünk lelkészei: 1950 –

                              SOMMER GYULA                        1903-1951

                              JURÁNYI ISTVÁN                        1951. október 7. – 1964. július 31.

                              BACHÁT ISTVÁN                         1964. november 8. – 1993. április 1.

                              DETRE JÁNOS                                1993. július 3. –

Gyülekezetünk felügyelői 1950 –

                                            KOCH AURÉL                1949  –  1951

                                            KEMENES ERNŐ           1951. december 14. – 1970. december 28.

                                            HONTI JÁNOS                1973   –   1981

                                            KAPUSZTA JENŐ           1981   –   1993

                                            SULYÁN GUSZTÁV       1993  –    2000

                                            KOVÁCS ISTVÁN           2000   –  2006

                                          SINKÓ VILMOSNÉ          2006   –  2018

                                           MIKULAI DÁNIEL          2018   –