Kezdetek

A váci evangélikus gyülekezet szervezése

Vác – 1836. nyarától – Csomád filiája

A belföld és külföld különféle tájékairól Vác városában letelepült ágostai hitvallású evangélikus iparosok, kereskedők, munkások, napszámosok és szolgák a kisváci református egyház, majd a csővári vagy csomádi, legtöbbnyire, pedig az agárdi /Ősagárd/ ágostai hitvallású anyagyülekezetek lelkészeinek szolgálatát vehették igénybe. Rendszeres istentiszteleti alkalmak nem voltak.
1836. május 9. A csomádi gyülekezet lelkésze és felügyelője meghívást kapott Vácra, akik Zemancsek József festőmester házában találkoztak a helybéli evangélikus hívekkel. Kifejezték kérésüket, leánygyülekezetként Csomádhoz szeretnének tartozni, mert eddig nagyon “elhagyottnak érezték magukat”.

A “Váczon élő hitsorsok, elhagyottságukat eleven színekkel rajzolták le” – olvasható a korabeli feljegyzésben. A csomádi gyülekezet elöljárói bejelentették, hogy a legközelebbi kerületi gyűlésen a váci evangélikusok kérését előterjesztik és képviselik. A találkozón Esztergály Mihály csomádi lelkész bejelentette: Pünkösd 2. napjára hirdeti meg az első nyilvános istentiszteletet és úrvacsorát is fog osztani.

A kerületi gyűlés a váci evangélikusok Csomádhoz való csatlakozását helyben hagyta. Ettől kezdve rendszeresen voltak istentiszteletek. A gyülekezet elöljáróinak Zemancsek Józsefet és Fityku Sámuelt választották.

1839. szeptemberében Kisvácott, a hadifőkormánytól a császári-királyi élelmezési házban – 10 pfrt. évi haszonbérlet fejében – egy szobát béreltek. “Megunván a hívek egy helyről másik helyre vándorlását istentisztelet tartásában: 1839-ik év Szent Mihály havában Nagy Méltóságú Hadifőkormánytól egy termet béreltek ki” Évente 8 istentiszteleti alkalom volt.

1846. augusztus 20. Vác a “Pest városi anyagyülekezet filiája!”

1846. augusztus 20-án a váci evangélikus leánygyülekezet a 10 éves fennállását ünnepelte. Ünnepi istentiszteletet tartottak. Kollár János pestvárosi esperes német nyelven prédikált. Esztergály Mihály tót nyelven osztott úrvacsorát. Az ünnepélyen megjelent báró aszódi Podmaniczky László pestvárosi felügyelő.

Megválasztották a gyülekezet tisztségviselőit és elöljáróit.
Felügyelő Bodendorfer Károly eddigi gondnok lett.

Az 1846-ban megnyílt  Pest-Vác vasútvonal a gyülekezet életében is jelentős változást hozott. Az egyházkerületi döntése értelmében, Vác – Tótfalu, Bogdány, Pócsmegyer híveivel egyetemben – a virágzó Pest városi anyagyülekezethez csatoltatott. Ekkor még a gyülekezetnek nem volt iskolája. “Az ifjúság az evangélikus vallásban még mindig nem oktathatatott” . A döntésnek nagyon egyszerű magyarázata van, hogy a Pestről vasúton érkező lelkész, hamarabb kiért Vácra, mint a kerékpáron, kocsin, vagy olykor gyalogosan kijáró csomádi lelkész.

1847. október – Vác anyaegyházközségi státust kap

A Pest városi esperesség, akkori főesperese Dr.Székács József “apostoli közreműködése és fáradozása következtében“, Vác 1847. októberében – a Pesti Egyháztól 180 pfrt indulósegélyt kapva – önálló anyagyülekezetté alakult.